�t a pokolba: Huszon�t �ve halt meg Bon Scott, az AC/DC legend�s frontembere

1980. febru�r 19-�n d�bbenetes h�r j�rta be a vil�gsajt�t: Londonban, egy parkol� aut�ban halva tal�lt�k Bon Scottot, az AC/DC �nekes�t. A hivatalos orvosi jelent�s szerint id�lt alkoholm�rgez�s v�gzett vele. B�r imm�ron negyedsz�zada halott, kultusza az id� m�l�s�val egyre tereb�lyesebb. Szentesi Z�ldi L�szl� �r�sa. Tizenk�t �ves voltam, amikor el�sz�r l�ttam a nagy rockm�gust. Igaz, csak v�sznon, hiszen akkor m�r k�t �ve halott volt. A vid�ki kisv�rosban, ahol feln�ttem, nem volt k�l�n�sebben izgalmas vil�g a nyolcvanas �vek elej�n. A suliban k�telez� feladatnak sz�m�tott az �tt�r��let, mondanom sem kell, mindenki nagy �vben tett az eg�szre. K�z�ss�get nem alkottunk parancssz�ra, mert egy�bk�nt is mindig egy�tt l�fr�ltunk, fociztunk. Azon a d�lut�non az�rt ment�nk moziba, hogy valami m�gis beker�lj�n az �tkozott rajnapl�ba. Tudtuk, milyen filmre �l�nk be: Sz�ljon a rock, az AC/DC p�rizsi koncertje. Posztumusz alkot�sr�l volt sz�, hiszen Eric Mistler �s Eric Dionysius a banda 1979-es koncertturn�j�nak p�rizsi �s londoni �llom�sain l�tottakat-hallottakat r�gz�tette, de mire n�h�ny h�nap m�lva megv�gt�k az anyagot, Bon m�r halott volt. Hogy milyen m�don ker�lhetett viharos gyorsas�ggal egy vasf�gg�ny m�g�tti orsz�gba, arra mind a mai napig n�lam felk�sz�ltebb szak�r�k sem tudj�k a v�laszt. Amit akkor a moziban l�ttam, annak a mai napig a hat�sa alatt vagyok. Id�k�zben videokazett�n is megszereztem a koncertfilmet (DVD-n mi�rt nem adj�k ki?), legal�bb sz�zszor megn�ztem a nagy menetet, �s mindig azt �rzem, mintha el�sz�r l�tn�m az AC/DC-t. B�rmilyen zenekar cs�b�t el id�r�l id�re, mindig visszat�rek a klasszikus albumokhoz: High Voltage, Dirty Deeds Done Dirt Cheap, Let There Be Rock. Ha feld�b�r�g a zene, ha meghallom a j�l ismert riffeket, a k�t Young git�rj�t�k�t, Phil Rudd - �s csakis az � - jellegzetes dob�t�seit, mindig azt a felszabadul�st, felh�tlen boldogs�got �rzem, amit ott, akkor, gyermekfejjel, a kisv�rosi moziban. Bon Scott titka alighanem abban rejlett, hogy hihetetlen szuggesztivit�st sug�rzott a sz�npadr�l, ahogyan mondani szok�s, "�tj�tt" a szem�lyis�ge. Minden sr�c ilyen vag�ny szeretett volna lenni, �s minden l�ny ilyen fick�kkal �hajtott motorozni (is) egy j�t. Az a t�pus� ember volt, aki nem szerette bonyol�tani a dolgokat, sz�m�ra a rock'n'roll nem az agyonk�dolt, m�v�sziesked� �zenetekr�l, hanem az �szinte �let�rz�sr�l, minden f�ldi j� �lvezet�r�l sz�lt. A k�zismert anekdota szerint Bon Scott egyszer ezt v�laszolta az AC/DC dalsz�vegeinek "�zenet�t" firtat� �js�g�r�i k�rd�sre: 'Soha �letemben nem akartam senkinek �zenni, kiv�ve, amikor meg�zentem a szobasz�momat." Egyszer azt is kijelentette, hogy 'a mi dalaink alapvet�en h�rom dologr�l sz�lnak, a pi�r�l, a szexr�l �s a rock'n'rollr�l. - Tiszta besz�d, no comment. Bon Scott nagys�g�t nem cs�kkenti az a t�ny, hogy alighanem sz�lettek n�la korszakalkot�bb �nekesek is. Persze, minden �zl�s dolga, de Eric Burdon, Mick Jagger, Paul Rodgers, Ian Gillan ut�n nem is olyan k�nny� fel�llni a sz�npadra. Laza megjelen�s�vel, sz�nes el�ad�i st�lus�val az AC/DC �nekes�nek m�gis siker�lt felmutatni a m�faj l�nyeg�t, amely a 70-es �vek m�sodik fel�ben egyre jobban visszaszorult az el�zletiesedett, profit�hes m�v�szvil�gban. Bon Scott visszahozott valamit az �szint�n l�zad� 60-as �vekb�l, ha m�st nem, a k�lv�rosi csib�szs�get, a pimaszs�got, az elpuszt�thatatlans�g �r�k hit�t. Mind a mai napig ebben a tekintetben eredeti igaz�n az AC/DC - a divatos trendek ellen�re k�vetkezetesen a maguk �tj�t j�rj�k, s b�r zen�j�k k�nnyen kiismerhet� (felp�rgetett boogie, "feh�res�tett" blues, klasszikus rock and roll k�kem�nyen), m�gis egyedi �s elt�veszthetetlen. A hetvenes �vek v�g�nek cs�csteljes�tm�nye, nem vit�s. Ronald Belford Scott a sk�ciai Kirriemuirban sz�letett 1946. j�lius 9-�n. Sz�lei n�h�ny �vvel k�s�bb kiv�ndoroltak Ausztr�li�ba, ahol a kis Ronald el�sz�r nemigen tal�lta hely�t: "�j iskolat�rsaim a szart is kivert�k bel�lem, amikor meghallott�k sk�t akcentusomat. Egy hetem volt arra, hogy megtanuljak �gy besz�lni, mint �k, ha s�rtetlen�l meg akartam �szni a dolgot." Az �gy v�g�l rendez�d�tt, �s az �nekes �lete v�g�ig b�szk�n viselte az akkoriban kapott Bon g�nynevet, amely sk�t sz�rmaz�s�ra, kiejt�sre eml�keztette. Voltak�ppen az anyaorsz�gnak k�sz�nheti zene ir�nti �rdekl�d�s�t, �desanyja unszol�s�ra k�l�nb�z� �t�s hangszereken �s sk�t dud�n is megtanult j�tszani (ez ut�bbi tud�s�t egy korai AC/DC klasszikusban, az It's a long way to the topban is megcsillantotta). K�s�bb git�rral, billenty�s hangszerekkel is pr�b�lkozott, dobtud�s�r�l pedig el�g annyi, hogy Perthben a legjobb �t�sk�nt tartott�k sz�mon. Egyik zen�szt�rsa jegyezte fel r�la, hogy r�vid ismerked�s ut�n gyakorlatilag b�rmilyen hangszert meg tudott sz�laltatni. A Spectors nev� form�ci� neve alighanem csak az�rt maradt fenn, mert Bon itt kezdte p�lyafut�s�t. Azt�n a r�vid �let�, mai f�llel meglehet�sen �rdektelen Valentines k�vetkezett. Amikor egy drogbirtokl�si �gy fellaz�totta a sorokat, a tagcser�k ut�n elt�ntek a s�llyeszt�ben. A 70-es �vek elej�n Bon Scott csatlakozott Ausztr�lia egyik legrem�nyteljesebb band�j�hoz, a Fraternityhez, amely azonban meglehet�sen lusta form�ci�nak bizonyult - t�bb id�t t�lt�ttek hegyi farmjukon, mint a sz�npadon. Az 1971-es, adelaide-i Myponga fesztiv�lon sem �k a szt�rok, hanem a Black Sabbath, �s az Orsz�czky Jackie vezette Syrius, akik a t�voli Magyarorsz�gr�l �rkeztek. Ezt k�vet�en Bon Scott�k megc�lozt�k Eur�p�t, �s brit kalandoz�saik idej�n tal�lkoztak a Geordie leg�nys�g�vel, s�t mag�val Brian Johnsonnal, aki 1980-ban az AC/DC �nekese lesz majd. Brian k�s�bb azt nyilatkozta, hogy csak n�h�ny alkalommal besz�lt a furcsa sk�t-ausztr�l fick�val. Aligha gondolt�k, hogy egy sz�p napon mindketten vil�gh�r�ek lesznek. A brit turn� nagy le�g�s, r�ad�sul a hazat�r�s ut�n Bon s�lyos motorbalesetet szenvedett. Szemtan�k szerint b�r a k�rh�zban rettenetes �llapotban, �sszedr�tozva �s kit�rt fogakkal �bredt fel, r�gt�n moleszt�lni kezdte a n�v�reket. Id�k�zben t�rsai �tilaput k�t�ttek a l�ba al�, a Fraternityt az alkalmi fut�rszolg�lat v�ltotta fel - meglep� m�don az alkalmi munka ismertette �ssze Bont az AC/DC-t alap�t� git�ros testv�rp�rral, Malcolm �s Angus Younggal. 1974 tavasz�n az Adelaide-be �rkez� meglehet�sen ismeretlen muzsikusokat sof�rk�nt � sz�ll�totta a buli helysz�n�re. Angus �gy eml�kszik vissza: "Amikor kisz�llt az aut�b�l, ezek voltak az els� szavai: Bon vagyok. Azt�n v�gign�zett mag�n, �s �gy sz�lt: �risten, a feles�gem bugyij�t vettem fel" - Sz�val, �gy tal�lkozott el�sz�r a band�val. Ami a feles�g�t illeti, Bon ekkoriban k�lt�z�tt k�l�n Irene Thorntont�l, de csak 1978-ban v�ltak el. A maga saj�tos st�lus�ban �gy komment�lta a csal�di fordulatot: "Egyszer megk�rdezte a feles�gem, hogy mi�rt nem �rok r�la is egy dalt? Megsz�letett a She's got balls (Megkapta a goly�kat). Erre azt�n elv�lt t�lem." - Val�j�ban Bon �s Irene j� bar�ts�gban maradt, n�h�ny h�nappal az �nekes hal�la el�tt is tal�lkoztak Melbourne-ben. Bon Scottal az AC/DC felkapaszkodott a cs�csra. A d�g�s ausztr�l zenekarban nemcsak a lemezkiad�k l�ttak egyre nagyobb fant�zi�t, de v�gre a k�d�s Albion is igent mondott az iskolat�sk�val a h�t�n sz�guldoz� Angus �s a kitetov�lt, p�rducmint�s cuccba �lt�z�tt Bon prudukci�j�ra. A h�tt�rben pedig ott nyomta Malcolm, a zseni�lis �ccs�vel teljesen egyenrang� git�ros, valamint a megb�zhat� ritmusszekci�. A zenekar t�retlen�l fejl�d�tt, egyre jobb anyagokat, m�ra klasszikus lemezeket adtak ki, de a cs�cson, 1980 febru�rj�ban a Gondvisel�s m�gis meg�lljt parancsolt a karizmatikus frontembernek, Bon Scottnak. Az �gy el�zm�nyei n�h�ny h�nappal kor�bbi esem�nyekkel f�ggnek �ssze. Az 1979-es Highway to Hell World Tour alaposan kimer�tette a zenekart, Bon kar�csonyra haza is utazott Ausztr�li�ba. Ekkoriban t�bb bar�tj�nak is panaszkodott, hogy teljesen elk�sz�lt az erej�vel, hosszabb pihen�sre lenne sz�ks�ge. "Tizen�t �ve �ton vagyok, �s soha nem akartam meg�llni. Sok emberrel tal�lkoztunk, sokat ittunk, sokat marh�skodtunk" - nyilatkozta egykoron � maga is. Bon val�j�ban soha nem szak�tott legf�bb szenved�ly�vel, az itallal, �s aligha meglep�, hogy az �v elej�n esed�kes k�z�s munka f�radalmait gyakori buliz�ssal k�v�nta tomp�tani. Val�sz�n�leg � is �rezte, hogy z�r�s �letm�dj�b�l baj sz�rmazhat. Graeme �ccse kev�ssel hal�la el�tt tal�lkozott vele, �s a megviselt, depresszi�s szt�r k�z�lte vele: hamarosan pszichol�gushoz fordul, hogy alkoholizmus�b�l valamik�ppen kigy�gy�ts�k. 1980. febru�r 18-�n a londoni Music Machine klubban sz�rakozott bar�taival, de arra senki sem tudja a v�laszt, hogy mi is t�rt�nt val�j�ban. Az egyik verzi� a jelenl�v� j�bar�t, Alistair Kinnear t�rt�net�b�l rajzol�dott ki. Eszerint Bon h�t dupla whiskyt fogyasztott, val�s�ggal ki�t�tte mag�t. Kinnear aut�val Overhill Road-i lak�s�ba fuvarozta az �ntudatlan �nekest, majd �llapot�t l�tva �jszak�ra a Renaultban hagyta. M�snap felkelt, eg�sz nap az �gyeit int�zte, majd d�lut�n visszat�rve d�bbenten tapasztalta, hogy bar�tja m�g mindig eszm�letlen. K�rh�zba sz�ll�totta, de ekkor m�r k�s� volt, Bon saj�t h�ny�s�t�l megfulladt. Id�r�l id�re felbukkan egy m�sik v�ltozat is, amely azon a t�nyen alapul, hogy Kinnear ismert drogd�ler volt. Sokan �gy gondolj�k, hogy a v�gzetes �jszak�n heroint adott az �nekesnek, v�gs� soron ez okozta hal�l�t, a t�rt�nteket pedig sz�nyeg al� s�p�rt�k. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy Bon Scott mindenf�le szert kipr�b�lt, �s k�t �vvel hal�la el�tt majdnem meghalt heroint�ladagol�sban. Ak�rhogyan is t�rt�nt, kereken huszon�t �vvel ezel�tt az AC/DC frontembere elt�vozott az �l�k sor�b�l. Ausztr�li�ban temett�k el, s�rj�n ma is friss a vir�g, a hozz�tartoz�k szerint tisztel�i, bar�tjai, rajong�i ma is meg-meg�llnak, hogy f�hajt�ssal ad�zzanak annak az embernek, akiben testet �lt�tt a rock and roll.