B�r a sokak �ltal m�g ma is primit�vnek tartott heavy metal st�lusban j�tszik, m�gis mindenki elismeri, hogy Lars Ulrich a vil�g egyik legjobb, legtechnik�sabb dobosa. A zen�l�s mellett � a Metallica "sz�viv�je" is, a Napster elleni fell�p�se p�ld�ul nagy port vert fel.

A heavy metal rajong�i persze a sz�v�kh�z kapnak, de az�rt nekik is be kell l�tniuk: sokan m�g mindig �gy l�tj�k, hogy a kem�ny zen�khez nem kell technikai tud�s, legfeljebb precizit�s, no meg er�s v�dlik (hogy az ember csak tapossa, tapossa a l�bdobot). M�ra sokat javult a helyzet, de az�rt a vil�g legjobb dobosait m�g mindig ink�bb a dzsessz m�faj�ban keresi a m�velt nagyk�z�ns�g. Ha m�r rock, akkor a hard �s m�g ink�bb a progressz�v rock. Annak ellen�re, hogy ez az �ltal�nosan elterjedt n�zet, Lars Ulrichot a nagyk�z�ns�g �s az �rt� elit is a legjobbak k�z�tt tartja sz�mon. Pedig � azt�n heavy metal-cs�v� a jav�b�l, hiszen zenekara a metal egyik jelk�pe: a Metallica. Lars �gy tudja megmutatni tehets�g�t, hogy mindig megmarad a megfelel� helyen, nem tolakszik az el�t�rbe. Egyar�nt otthon van a durvul�sban (ami n�la sosem puszta p�f�l�s) �s a ballad�kban; s�t, ami tal�n mindkett�n�l nehezebb: a nagy �rzelmi hull�mz�sokat v�gigj�r� epikus dalokban is. Nem csak dobol, a zene�r�sb�l is kiveszi a r�sz�t, szervezi a szervezend�ket (a dal�r�st�l az �zleti r�szig mindenben otthon van), �s � a Metallica sz�viv�je is.

1963. december 26-�n sz�letett D�nia Gentofte nev� v�ros�ban. �desapja, Torben Ulrich egy dzsesszklubot is �zemeltetett, de D�nia-szerte ink�bb teniszez�k�nt ismert�k. �gy volt, hogy Lars is ezt a sportot �zi majd, �m t�z�ves kor�ban apuk�ja elvitte �lete els� koncertj�re. A Deep Purple hallat�n egy �letre eljegyezte mag�t a zen�vel, �s amikor tizenh�rom �ves kor�ban nagymam�ja dobk�szletet aj�nd�kozott neki (kar�csonyra? sz�linapra? n�la majdnem ugyanaz...), akkor m�r az is kider�lt, hogy milyen hangszeren fog j�tszani. Ekkoriban m�r az okos �js�g�r�k �ltal New Wave Of British Heavy Metal (NWOBHM) n�vre keresztelt mozgalom rajong�ja; konkr�tabban olyan egy�ttesek�, mint Iron Maiden, Diamond Head, Motorhead, Def Leppard.

A csal�d a hetvenes �vek v�g�n Newport Beachre k�lt�zik Kaliforni�ba. Megismerkedett a Metal Blade Records vezet�j�vel, Brian Slagellel, aki sz�vesen szerz�dtetett volna band�kat - Ulrich pedig sz�vesen zen�lt volna, csak egy�ttese nem volt. Haverj�val, James Hetfielddel m�r kor�bban dzsemmelgetett egy�tt, �gyhogy � megvolt, a t�bbieket �js�ghirdet�ssel kerest�k. Kem�ny zenekart akartak alak�tani, nem olyan glam metalt, mint amilyenek akkoriban ellept�k Los Angelest.

Mivel most nem a Metallica t�rt�net�t �rom, csak r�viden: tagcser�k, Cliff Burton basszusgit�ros hal�la, folytat�s Jason Newsted-del, majd az � kil�p�se (manaps�g Robert Trujillo t�lti be a posztot). Klasszikus albumok (Kill'Em All, Ride the Lightning, Master of Puppets, ...And Justice For All, Metallica - vagyis a Black Album -, Load, ReLoad �s most a St. Anger), a thrash metalt�l az �sszetettebb, epikus sz�mok fel� tett zenei fejl�d�s dokumentumai.

Lars mag�n�lete az�rt nagyobb �talakul�son ment kereszt�l, mint a Metallica zen�je. M�g kor�bban � is a rock'n'roll �letforma szerint �lt, ma p�ld�s csal�dapa (ha mondhatunk ilyet egy olyan f�rfira, aki ma is r�miszt� vicsorg�sra k�pes egy-egy fot�z�s alkalm�b�l); feles�ge Skylar, fiai pedig Myles �s Layne n�vre hallgatnak. Lars, mint arr�l m�r esett sz�, a Metallica "sz�viv�je". Egy alkalommal ker�lt ebb�li min�s�g�ben az �rdekl�d�s keresztt�z�be. Amikor a zenekar �rtes�lt arr�l, hogy a Napster seg�ts�g�vel minden egyes sz�muk let�lthet� az internetr�l, az els�k voltak, akik beperelt�k a c�get. Lars t�bb f�rumon is hangot adott n�zeteinek, t�bbek k�z�tt egy amerikai kongresszusi meghallgat�son is, 2000 nyar�n. Besz�d�ben izgalmas �rveket hozott fel. B�r sokan az�ta ut�lj�k szeg�nyt, �rveit megc�folni m�g a leghevesebb let�lt�s-p�rti is csak nehezen tudja. A vita nem lefutott, �s �rdemes megfontolni Lars Ulrich �ll�t�sait is. F�k�nt azzal �rvelt, hogy minden zenesz�mban rengeteg ember munk�ja van: nem csak a zen�szek�, hanem a st�di�ban dolgoz�k�, a kiad� munkat�rsai�, sat�bbi. A lemezipar rengeteg csal�dot tart el, de enn�l is fontosabb: aki let�lt egy sz�mot, az ezeknek az embereknek a munk�j�t egyszer�en ellopja. "Aki nem olyan szerencs�s, �s nincs sz�m�t�g�pe, az egyetlen m�don juthat akkora zenegy�jtem�nyhez, mint egy Napster-haszn�l�: lop�ssal. Bemegy egy lemezboltba, felmarkol mindent, amit l�t, �s kis�t�l. A k�l�nbs�g az, hogy a Napster haszn�lata eset�n ezt az �zenetet kapja: 'let�lt�s k�sz', m�g a m�sik esetben egy m�sik j�l ismert mondatot hallhat: 'le vagy tart�ztatva!'" - mondta. (M�k�s kit�r�: Ulrich a kongresszus el�tt felolvasta a Napster honlapj�nak szigor� szerz�ijog-v�delmi kit�teleit is.)