A Death sztorija

A Death megalak�t�sa 1983-ra tehet�, amikor a 16 �ves git�ros n�h�ny bar�tj�val �sszehozta a Mantas zenekart, aminek nev�t egy Venom dalsz�vegb�l v�lasztott�k. Nem meglep�, hogy Chuck �s t�rsai zen�j�re er�s hat�ssal voltak a brit zajcsin�l�k, hiszen �k mutattak f�nyt a korai nyolcvanas �vek band�i sz�m�ra, akik azt�n drasztikusan megv�ltoztatt�k a metal arculat�t. A Venom k�vet�k iskol�ja ’thrash metal’ n�ven olyan legend�kat sz�lt, mint a Slayer, a Metallica, a Celtic Frost, a Kreator �s a Sepultura.

Hab�r az ut�bbi zenekarok napjainkban csak �rny�kai egykori �nmaguknak, amikor kevesebb b�tors�ggal m�velt�k a metalt, m�g ha sz�ls�s�gesebben is. Csak a korai ’80-as �vek thrash band�inak nyers, aton�lis agresszi�j�val v�lt teljess� a metal �s a s�t�ts�g k�z�tti kapcsolat, mely az �s Black Sabbath els� k�t albuma ut�n veszett el. A vad thrash hangz�s v�lasztotta le a rock-orient�lt, kereskedelmileg �letk�pes csapatokat, mint p�ld�ul a Def Leppard �s az AC/DC, �s nyitott utat a death �s k�s�bb a black metal sz�m�ra. Ebb�l a n�z�pontb�l a Death el�fut�ra volt a death metalnak �s nem pedig egy death metal banda.

Chuck zenekara soha nem lett olyan sikeres, mint a Metallica, a Slayer vagy a Sepultura. Ez legink�bb tal�n a helyi kult�ra miatt t�rt�nt �s nem a zen�szi kvalit�sok miatt. Visszatekintve, a napf�nyes, floridai Tamp�t szokt�k a death metal b�lcs�j�nek nevezni, de a ’80-as �vek k�zep�n ez m�g egy felfedezetlen ter�let volt n�h�ny s�t�t thrash band�val, akik megpr�b�ltak annyira okkult hangz�st kialak�tani, amennyire csak lehetett olcs� er�s�t�k�n, kopott pr�batermekben. Ezek a zenekarok a Death, a Morbid Angel �s az Obituary voltak, �sszebark�csolt, olvashatatlan log�kkal, de a zen�j�k k�ts�gtelen�l sokkal nyersebb volt, mint a kort�rsaik�. Az els� Death lemezek, hab�r a rajong�k manaps�g m�rf�ldk�nek tartj�k �ket, teljesen ig�nytelennek sz�m�tottak. A sz�vegek tele horror klis�kkel, ami akkoriban nagy divat volt az undergroundban, �s a zen�t sem lehetett el�remutat�nak nevezni.

A ’90-es �vek elej�n azt�n a floridai thrash csapatok tettek n�h�ny alapvet� felismer�st a death metal z�szlaja alatt. Tampa a death metal epicentruma lett, band�kkal, st�di�kkal �s producerekkel, akik meghat�rozt�k a st�lus nemzetk�zi szabv�nyait. A death metal a ’80-as �vek te�tr�lis �s fellengz�s el�ad�sm�dj�ra adott v�lasznak l�tszott, ahogyan a thrash mozgalom is. Am�g a Cannibal Corpse meg nem jelent a sz�nen, addig a Death �s a Morbid Angel a thrash napbarn�tott v�ltozat�t m�velte. Aki l�tott Death koncertet 1997 v�g�n, bizony�ra eml�kszik a sz�lg�pekre, melyek b�szk�n lobogtatt�k Chuck hossz� haj�t. De hi�s�guk ellen�re, az �llamok d�l-keleti r�sz�r�l sz�rmaz� band�k er�s poz�ci�t v�vtak ki a kev�sb� hi� rajong�k sz�v�ben �s lemezgy�jtem�nyeiben.

A h�res mond�ssal ellent�tben (amit a frontember a Rock Hardnak nyilatkozott), a Death m�gsem volt m�lt� vet�lyt�rsa a Morbid Angelnek. Ennek oka tal�n az volt, hogy Chuck nem el�gedett meg a sz�vegi �s zenei klis�kkel. M�ra vitathatatlanul a Morbid Angel a death metal cs�sz�ra, mert az � zen�j�k a komplexit�s ellen�re sokkal befogadhat�bb maradt az egyszer� rajong�knak, �s mert a sz�vegek H.P. Lovecraft �s Aleister Crowley k�nyvekb�l vett h�kuszp�kuszokkal vannak tele. Az 1991-ben megjelent negyedik korong, a Human-t�l kezdve a Death alapvet�en m�snak mutatta mag�t, a zene sokkal technik�sabb lett megtartva az agresszi�t is, a sz�vegek pedig sokkal intelligensebbek lettek, semmi r�pk�d� v�gtag vagy �rd�gi egy�nek, akik gyakran el�fordulnak a death metal sz�vegekben. Chuck a sz�vegeiben t�rsadalmi probl�m�kkal foglalkozott - an�lk�l, hogy megpr�b�lt volna a vil�g megv�lt�ja lenni - filoz�fiai elm�letekkel �s emberi �rz�sekkel.

A m�sik h�tramozd�t� t�nyez� a band�n bel�li kapcsolatok voltak. A legvadabb pletyk�k keringtek Chuck zsarnoki uralm�r�l a Death soraiban, kisz�m�thatatlans�g�r�l �s makacss�g�r�l. A dr�ma egy zend�l�s ut�n h�gott a tet�fok�ra k�zvetlen�l a Spiritual Healing megjelen�s ut�n 1990-ben. Am�g Chuck otthon cs�cs�lt a t�bbiek egy m�sik �nekessel turn�ra indultak. Az alap�t�/zenekarvezet� ezt nem t�rte �s mindenkit kir�gott a csapatb�l. Chuck gy�z�tt a hatalmi harcokban �s Death egy j�val stabilabb f�zisba l�pett. A zen�szek j�ttek �s mentek, de kevesebb csinnadratt�val, mint kor�bban. Tiszta volt a helyzet, Chuck felelt minden�rt �s semmi nem �llt a zenei fejl�d�s �tj�ban. Ez nagyon er�s, progressz�v albumok sorozat�t eredm�nyezte (Individual Thought Patterns, Symbolic �s a hatty�dal The Sound Of Perseverance), melyek meghat�rozt�k a Death arculat�t a ’90-es �vekre. A zenei t�k�letess�g v�delm�ben Chuck kiv�l� zen�szekkel vette k�r�l mag�t, mint p�ld�ul a dobos isten Gene Hoglan, King Diamond sz�l�git�rosa Andy LaRocque �s a Sadus basszus-virtu�za Steve DiGiorgo.

M�gis, valami tov�bb gy�t�rte. Hab�r a Death-ben szabadon d�nthetett, Chuck t�bbet akart. �r�kk� visszat�r� probl�ma volt sz�m�ra "szeretem-gy�l�l�m" kapcsolata a mikrofonnal. "Mindig is git�rosnak tekintettem magamat els�sorban." - mondta egyszer egy interj�ban. "Ink�bb k�nyszer�s�gb�l v�llaltam magamra az �nekl�st, mint meggy�z�d�sb�l." Zeneileg is t�bbre v�gyott, de tudat�ban volt annak, hogy minden �tlet�t nem tudja megval�s�tani a Death keretein bel�l. A rajong�kat ez nem �rdekelte, �k az ismer�s hangz�st akart�k Chuck �les hal�lh�rg�s�vel. A ’90-es �vek k�zep�n k�sz�lt interj�kban m�r utalt �j projektj�re, egy sokkal tradicion�lisabb heavy metal hangz�s� band�ra, lehet�leg a kor�bbi Black Sabbath frontember Ronnie James Dio �nek�vel.

Az �tlet 1996-ban �lt�tt hat�rozottabb alakot a Control Denied megalakul�s�val, b�r Chuck-nak nem siker�lt megszerezni sem Ronnie James Dio-t, sem a Nevermore �nekes Warrel Dane-t. Gyakorlatilag a Control Denied - Chuck kiv�tel�vel - viszonylag ismeretlen nevekb�l �llt (kezdetben legal�bbis). A felvett dem�k kisziv�rogtak a rajong�k fel�, de a fontos kiad�i t�mogat�s nem �rkezett meg. A rajong�k �s a zenekari tagok v�rakoz�s�val ellent�tben m�gsem a Death, hanem a Control Denied ker�lt parkol�p�ly�ra bizonytalan id�re. Csak az �jabb Death korong megjelen�se ut�n kezdtek neki a deb�t�l� Control Denied lemez munk�latainak. V�g�l 1999-ben megjelent a The Fragile Art Of Existence, �s t�bbnyire lelkes kritik�k �s rajong�k fogadt�k.

"A Death egyenes folytat�sa" - mondja a Control Denied hivatalos biogr�fi�ja az els� CD-r�l. Valahogy azt �rezhette Chuck a The Fragile Art Of Existence-szel kapcsolatban, hogy ez a betet�z�se mindannak, amit valaha is a Death-tel l�trehozott. V�g�l csak a git�rj�t�kra �sszpontos�thatott. V�g�l kicsivel t�bb hagyom�nyos �s modern metalt adhatott hozz� zenei egyenlet�hez, amit a Death-ben nem tudott, vagy nem akart megtenni. Ak�rmennyire is kellemetlen�l hangzik a kitart� Death fanatikusoknak, m�gis 15 �v �s h�t album ut�n a Death egy k�nyszerzubbony lett, amiben nem �rezte j�l mag�t t�bb� az �nekes/git�ros. Ugyanakkor a Control Denied m� vigaszt is ny�jtott, mert nem k�l�nb�z�tt drasztikusan a Death-t�l. A cip� most m�r csak kev�s helyen szor�tott. A Control Denied nagyobb volt egy sz�mmal, de nem egy �j modell.

Ugyanakkor minden megv�ltozott. ’A l�tez�s t�r�keny m�v�szete’ c�m �j �rtelmet kapott, amikor 1999-ben Chuck-n�l rosszindulat� r�kos daganatot diagnosztiz�ltak. Az interneten kereszt�l �rkezett a riaszt�s, amikor kider�lt, hogy a Schuldiner csal�d nem rendelkezik a megfelel� kezel�shez sz�ks�ges p�nzzel. A kor�bbi zen�szt�rsak, akik a m�ltban m�rhetetlen gazdags�ggal v�dolt�k Chuckot, most f�jdalmasan vett�k tudom�sul t�ved�s�ket. Betegs�ge rengeteg t�rt�n�st v�ltott ki a metal vil�g�ban. L�trej�tt egy Chuck Schuldiner alap, internetes �rver�seket tartottak fel�p�l�s�nek t�mogat�s�ra �s v�g�l seg�lykoncertek sorozata zajlott. A metal rajong�k sz�lesk�r� t�mogat�sa - enyh�n sz�lva - hihetetlen volt. Soha m�skor nem mutatkozott akkora r�szv�t egy zen�sz betegs�ge ir�nt ebben a m�fajban. T�l egyszer� lenne a v�laszt a k�z�ss�g �rz�kenys�g�ben keresni, a szint�r �sszetart�s�ban �s testv�ries term�szet�ben, mert negat�v reakci�k is voltak, ahogy Steve DiGiorgo nyilatkozta a Chuck betegs�g�vel kapcsolatos rossz h�rek meg�rkez�se ut�n az Aardschok (holland rock�js�g) has�bjain. "Az emberek olyan kijelent�seket tettek, hogy ’Chuck hazudik’ vagy olyan humoros megjegyz�seket, hogy ’hahaha, milyen vicces, ha valaki a Hal�l nev� zenekarban �r dalokat �s maga is meg fog halni.’ Az ilyen levelek jobban kibor�tottak, mint amikor Chuck felh�vott, hogy tumor van a fej�ben."

A tekint�ly, amit Chuck az �vek sor�n megszerzett nem v�lt vitathatatlann�. M�gis elegen szerett�k, hogy sz�lesk�r� t�mogat�sra sz�m�thasson. Az utols� seg�lykoncertet mind�ssze p�r h�ttel a hal�la el�tt tartott�k meg. Furcsam�don �let�nek azokban az utols� heteiben �vatos optimizmus volt jellemz� rajong�i k�z�tt Chuck fel�p�l�s�vel kapcsolatban. Akkor m�r k�ptelen volt v�laszolni az emailekre, �s az �desanyja tartotta a kapcsolatot a k�lvil�ggal.

Chuck t�voz�s�val v�get �rt a Control Denied �s a Death t�rt�nete is. Steve DiGiorgo azt nyilatkozta, hogy a Control Denied megpr�b�lja m�g befejezni az akkor �ppen k�sz�lget� m�sodik albumot, Chuck eml�k�re. De azut�n a f�gg�ny v�gleg lehull majd, mert mindk�t banda egyszer�en elk�pzelhetetlen Chuck Schuldiner zsenije n�lk�l.